Tudod mi az az obszervációs tanulás? Hát ez:

Az obszervációs tanulás fogalmát az alábbi módon lehet legegyszerűbben definiálni: akkor is létrejöhet tanulás, ha egy helyzetben látszólag passzív résztvevőként vagyunk jelen. A megfigyelő (obszervátor) tanúja a másik viselkedésének és viselkedése következményeinek. Sőt, ha megfigyel valakit, aki olyan tevékenységet végez, amelyet megerősítés követ, valószínűbb, hogy a megfigyelő maga is ily módon fog cselekedni. Ezt nevezzük vikariáló (behelyettesítő) megerősítésnek.

Hogyan értelmezhető ez az elmélet a videóval együtt? Elmesélek egy olyan történetet, ami a videó kapcsán, a fantáziavilágomban megszületett.

"Élt a nagyvárosi társastengerben a Szentai család: anyu, apu és a kis Csabika. Csabika másfél éves kis srác volt, és a dohányfüstös lakásban nagyokat játszott, aludt és álmodott. Anyu és apu nagyon szerették Csabikát és sokat dohányoztak. Történt egy vasárnap reggel, amikor már apu épp beállított mindent az új iphone-ján, hogy Csabika odatotyogott a dohányzóasztalon pihenő égő cigarettához. Csabika még nem tudta összefüggő mondatokban kifejezni önmagát, de már azt tudta, hogy egy füstölgő cigarettával hogyan kell bánni: ujjaid közé fogod, szádhoz emeled és ott tartod  (amíg elönti tüdőd a forrongó füst), majd hamuzol egyet és a folyamat körbe-körbe ismétlődik. Csabika is számtalanszor látta már, ahogy apu és anyu ezt csinálja és látta azt is, hogy anyunak és apunak ez jó. Apu és anyu nagyon büszkén kacag kisfiuk bizarr-felnőttes mozdulatain ezen a napos vasárnapon. "

Angelika

Forrás: Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett (szerk.): Általános pszichológia 2. - Tanulás és emlékezés (2008)