Azt olvasom, hogy a Missouri Egyetem kutatói szerint a dohányzásról való leszokás a személyiség fejlődésében is segít. A vizsgálat szerint a 35 év alatti dohányosok nagyobb számban hajlamosak a depresszióra és a szorongásokra, mint ugyanebből a korosztályból azok, akik leszoktak a cigiről.

Bizony, a dohányzásról való leszokás nem csak kémia. Ha a személyiséged nem változik a leszokás folyamán, dohányos maradsz, és sóvárogni fogsz a cigaretta után akkor is, ha már évek óta nem szívtál el egy szálat sem. Dohányos maradsz minden porcikádban, dohányos: cigi nélkül. És végtelenül irigy leszel mindenkire, akit cigarettázni látsz, hogy ők miért, te meg miért nem.

A leszokás önismeret nélkül nem működik. Meg kell ismerned a dohányzás szerepét az életedben, miben, hogyan segített, mit helyettesített, mit adott…
Mi volt neked a cigaretta? És hogyan lehet szembenézni a nehézségekkel cigaretta nélkül?

Ha ezeket elrendezed magadban, értelmetlennek és képtelenségnek tűnik majd a forró füst leszívásának és kifújásának rituáléja. És akkor azt mondod: jó nekem nem dohányozni. És akkor szabad leszel.

Balázs