Tették már fel Neked állásinterjún az alábbi kérdést:

"Saját bevallása szerint Önmagát dohányosnak, vagy nem dohányosnak tartja?"

Micsoda körbetekert kérdés. A kérdezőt nem a Te egészségügyi állapotod, vagy egészségpolitikai elképzelésed izgatja, elsősorban. Erre a kérdésre ha igennel válaszolsz, az rögtön háttérbe szorít egy hasonló képességű, nemdohányzóval szemben.

Nézzük a legújabb számokat. A brittek kiszámolták, hogy a dohányzással töltött szünetelés miatt, illetve a dohányzáshoz kapcsolódó betegeskedésekből kifolyólag az állam évente 8,7 billiónyi ropogós fonttól esik el. Ez kb. 3,4 trillió forint - nagy kupac pénz ez.

Kisebb egységekre lebontva, a British Heart Foundation az alábbi tényeket fogalmazta meg:

• egy dohányos átlagba 4 füstszünetet tart egy nap, melyek egyenként minimum 10 percesek - napi 40 perc mínusz.
• a dohányos a nemdohányossal szemben évente egyel több napot tölt betegszabadságon, káros szenvedélyéből kifolyólag.
• egy dohányos évente 136 órával kevesebbet termel/dolgozik.

Látod magad az állásinterjún? Azzal a hittel mész oda, hogy nincs joguk ilyet megkérdezni. "Ez kérem, diszkrimináció" - hangoztatod.

Joguk tényleg nincs, de megtehetik, és legtöbb helyen meg is teszik. Mit fogsz mondani? Az igazat, csakis az igazat. A fenti adatokból magadtól is rájössz, hogy a munkaerőpiac inkább kipörgeti a a dohányosokat a kiválasztás folyamatából. A munkaadó végigpörgeti önmagában a nyers számokat, és akkor már lehet nem is érdekli, hogy Te hol voltál a vezető jobbkeze.

Felbosszant a dolog? Vagy érdektelen a számodra? Mit gondolhat az, aki épp munkát keres?

Már látom az apróhirdetést:

Tisztességes, szorgalmas,tehetséges, jó képességű, életerős, szakmai tapasztalattal és referenciákkal rendelkező, dohányzó ember munkát keres. Jelige: egyenlő esélyt mindenkinek.

Angie

Forrás