Aki vagány, rágyújt a villamosmegállóban. Ha vagány vagy, rágyújtasz.

A legjobb módja, hogy kifejezd önmagad, ha rágyújtasz a megállóban.
Megmutathatod vele belső szabadságodat. 
Hogy téged törvények nem korlátozhatnak, mert a te szabadságod túlmutat a világ ostoba törvényein. 
Te fölötte állsz ezeknek.
Mert te magad vagy a törvény.
Szabad vagy a kövektől az éterig. 
Neked ugyan ne mondja meg senki, hogy rágyújthatsz-e vagy sem. 
Ezt mind ki tudod fejezni. Hogy neked van véleményed.
Hogy van méltóságod. Hogy van akaratod.
Hogy nem olyan vagy, mint az összes többi másik. 
És látja majd a sok kis pondró (akik nem mernek rágyújtani), hogy igen: ő egy szabad ember.
És azt gondolják: Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet.
És nagy tisztelettel néznek rád. 

Az is lehet, hogy azt gondolják rólad: ez egy suttyó.
Ne törődj vele, csak irigykednek.
És különben is, suttyónak lenni jó. Suttyónak lenni dicső dolog.
Aki suttyó, arra felnéz mindenki.

A csikket pöcköld jó messzire, hadd repüljön, mint fáklya, világítsa be e sötét, ostoba világot. 

Balázs