Megfigyelted már, hogy melyek azok az ingerek, melyek kiváltják a dohányzás utáni sóvárgást? Ezek tanult dolgok, mint Pavlov kutyájánál a nyálelválasztás elindítása egy mesterséges ingerre. A klasszikus kondicionálás világát szeretném Nektek bemutatni.

Most visszamegyünk egész a 20. század elejére, Pavlov laboratóriumába.

Van a kutya, aki ha kiszagolja a kaját, akkor elindul a nyáltermelése. Ez egy ösztönös reakció. Majd Pavlov beiktatta a lámpát, mint semleges ingert: tehát jött a kaja illata (az eredeti kísérletben húsliszt volt), amire beindultak a nyálmirigyek. Ezután felkapcsolták a lámpát, majd adtak ebből a húslisztből a kutyának, és kialudtak a fények. Sokszori együtt járás után már a lámpa fényére is beindult a nyálelválasztás, mert a kutya tudta, hogy akkor hamarosan kajához jut. A tanulási folyamat nélkül ez a feltételes válasz nem születik meg.

Így van ez a hétköznapi ingerek és sóvárgás között. A kávé-cigi erre egy jó példa. Éltél olyan életet is, amikor a kávé önmagában is jó volt. Aztán beköszöntött az életedbe a dohányzás és elkezdtél a reggeli kávé mellé elszívni egy szál cigit. Ezt napi szinten ismételted. A kávé ilyen módon vált olyan ingerré, mely kiváltja a vágyakozást a cigi után. De számtalan jó példa van erre:

• reggel az az első dolgod, hogy rágyújtasz
• kaja után jól esik egy szál cigi
• ha ideges vagy, akkor rágyújtasz
• alkalmi dohányosként, ha alkoholt iszol, akkor dohányzol
• amikor elindulsz munkába
• amikor kilépsz a munkahelyedről
• amikor a főnököd felhív
• amikor a főnöködet felhívod
• amikor leszállsz a villamosról
• amikor esik, amikor fúj
• amikor süt a nap

Bármilyen helyzet válhat olyan ingerré, melyre rátanulod a dohányzást. A sok együtt járás következtében már maga a helyzet is kiváltja annak a kínzó érzését, hogy rá kéne gyújtani. Ezek a ingerek nehezítik a leszokást, mert beindítják, vagy felerősít a sóvárgást.

Nem kell aggodalmaskodni, ezek nem örökérvényű dolgok. A kioltás jelensége biztasson minden leszokni vágyót. Pavlov kísérletéhez visszatérve, megfigyelték, hogy ha a folyamatból ismételten kihagyják a lámpa felkapcsolását, akkor egy idő után a nyálelválasztás sem indul be erre az ingerre. Ezt nem úgy kell értelmezni, hogy valamilyen korábbi állapotba jut vissza, és meg nem történté teszi a korábbi tanulást. Inkább az a helytállóbb, hogy történik egy újfajta tanulás: a kaja és a lámpa hiánya között kapcsolat keletkezik az emlékezetben. A kávé és a meg-nem-gyújtott cigi lenyomata marad meg benned, és sokszori ismétlés után kioltódik a sóvárgás. 

Angie

Forrás: Atkinson&Hilgard (2005): Pszichológia